Halacskák--- Two little mermaids

Végre elérkezett a várva várt tavasz! Hosszabbak a nappalok és kezd életre kelni az erdő. A napsütésre a tó halai is kezdenek megélénkülni, a lányok legnagyobb örömére. Csak azt nem értik, miért nem foghatjuk ki őket, hogy megnézegethessék.....
Arra gondoltam, készítek pár olyan halacskát, amit kedvükre fogdoshatnak :) Két kis szín-szakértőmmel együtt megterveztük a figurákat:
---
At last came the long awaited spring! Days are getting longer, the forest slowly comes to life. The shining sun awakes the fish in our little pond. The girls are fascinated by them, and cannot understand, that they can't take them out to "take a look" :)
That's why I decided to make some fishies, that they can actually touch and play with. 
With my two little color-expert we designed the dolls:

Inspirációm a 'Ponyo a tengerparti sziklán' című varázslatos Miyazaki rajzfilm volt. Ismeritek?
Nagy bánatomra itthon nem adták ki szinkronosan, pedig szívesen megnézném a gyerekekkel is! Ahogy készítettem a babákat, nem tudtam eldönteni, hogy legyen-e arcuk, vagy csak jelzésértékű vonásaik.
---
My inspiration was the marvelous and magical Miyazaki anime: 'Ponyo on the cliff by the sea' . Do you guys know it?
Sadly it didn't came out with hungarian DUB, I would have loved to watch it with my daughters. (Their favourite movie is 'Totoro' by the way, they pretend to be Satsuki and Mei all the time:D )
As I proceeded with the dolls, I couldn't decide whether or not to make faces.

Mindenkinek az tetszett, amelyiknek van arca, így végül mindketten kaptak szemet és szájat. Igazán pici, kb. 10 cm magas babák, pont gyerekkézbe valóak! Gyapjúból és filcből készültek, az arcuk pedig a szokásos ÖKOTEX pamutjersey.

Nagyon a szívemhez nőttek ezek a kis fickók, biztos, hogy sok hasonlót készítek még!

---

In the end everybody liked the little red fellow better, so they both got eyes and mouthes. These guys are pretty small, only 4", fitted for tiny hands to hold. They are made of felt and wool, their face is the usual Swiss jersey.

These little stinkers really grew on me, looking forward to make a lot more of them!

Munka közben---Creating

Még az első bejegyzésben ígértem, hogy fogok írni arról, hogyan készülnek a babáim. Ennek most jött el az ideje, ugyanis éppen alapanyag hiánnyal küzdök, és amíg nem érkezik meg a csomag, addig úgysem tudok semmi érdemlegeset mutatni Nektek :)

Sokszor van, hogy csak a kezembe veszek egy darab gyapjút, és szabadon alakítom, de mostanában tudatosan odafigyelek, hogy valamilyen formában előre megfogalmazzam, mit is szeretnék csinálni. Ez általában egy vázlat szokott lenni, aminek a készítése közben végiggondolom milyen stílusban, milyen alapanyagokból szeretnék alkotni.
---
Back in my first post I promised to write about my method of making dolls. I will do it now, because I'm quite short on supplies, so I can't show you anything new until my package arrives...

Ordinarily I just grab a handful of wool and shape it freely, but lately I forced myself to make some kind of a plan, so I make a draft of the doll. By doing this I can think about what colors, material, and style I would like to use.

 

Ezután megszerkesztem az aprócska szabásmintákat, a modell- baba egyedi méreteire. Könnyű dolgom volt, mert Pitypang tündér türelmesen viselte testvérkéje ruháinak próbáit- lévén ugyanabból a mintából készülnek, a kész méretük is egyezik majd. 

Ezúttal minden ruhát kézzel varrtam, mert csak a lányok alvásidejében tudtam dolgozni, így nem zörögtem a varrógéppel :)

Kötöttem egy puha szürke vállkendőt, és horgoltam egy egyszerű gallért.
---
 Next step is to draw the tiny pattern pieces for doll clothes. This time making clothes was fun, because Dandelion was more than happy to be able to try her sister's clothes on! (They are made from the same pattern, so their clothes are also the same in size)
My daughters were fast asleep while I was working on the clothes. I didn't want to wake them with the rattling of the sewing machine, so every piece is hand sewn this time. (even those tiny buttonholes...man was that hard to make :D )
I have knitted a soft grey shawl and crocheted a simple collar.

Általában ezzel párhuzamosan készítem a baba fejét. Ez kívánja a legnagyobb odafigyelést, hiszen nem csak a méretének kell tökéletesnek lennie, hanem szimmetrikusra, és karakteresre kell formálni. Mindezt pedig néhány méter felvetőfonal és egy nemezelő tű segítségével....hosszadalmas munka, de ezáltal kel igazán életre a baba.

Mikor elégedett vagyok a fej alapjával, beburkolom a rugalmas pamutjersey-vel, és ráhímezem az arcát.

Következő lépésben hajat készítek. Horgolok egy "sapkát", majd ehhez rögzítem a hajszálakat, és az egészet a baba fejére varrom.

-----

Usually this is when I make the dolls head, wich takes a lot of effort and concentration. It has to be perfect in size, symmetrical, with a good expression. All of this from a handful of wool, couple of felting needles and a yard of thread...long process, but this is the most essential step in making the doll look 'alive'.

When I'm satisfied with the head, I cover it with cotton tubing then swiss jersey. After that I embrodier the eyes....I'm a sucker for big eyes, so I end up with these doe-eyed dolls almost every time...

I crochet a hat, make some weft from the yarn I chose, and attach it to the base, then to the doll's head.

Már csak a test kiszabása, összevarrása és alapos kitömése van hátra. 

Egyelőre eddig jutottam, mert a testnek való anyagom teljesen elfogyott :( Remélem következő alkalommal már meg tudom mutatni Nektek a kész babát!

---

All that is left to cut, sew and firmly stuff the body, and attach it to the finished head. I stopped here this time, because I have no jersey left, not even a tiny piece :(

Hope that I can show you the whole doll next time!

Akit a szél hozott

Egy hideg februári délelőttön érkezett. A száját dacosan összehúzta, de végül mégis odatelepedett a kandalló mellé, Azt mondta, nem ér rá sokáig, fontos dolga van. Azután a gyerekek teával kínálták, ő pedig maradt. Még mesélni is kezdett. 

Így tudtuk meg, hogy Pitypang egy különleges tündér. Neki kell elhoznia a szelet az akkorihoz hasonló,  téli végi napokon.

Úgy mondják, a tündérek gyorsabban szállnak, mint a gondolat. Csakhogy, akárhogy is néztük, ennek a tündérnek nem volt szárnya, még egy egészen kicsi sem.

-Szárnyak? Kinek kellenek szárnyak? Hiszen én a szélnek parancsolok! Oda visz engem, ahová csak szeretném - mondta nevetve, mintha ez olyan magától értetődő lenne.

 Pedig egész Tündérerdőben egyedül ő képes rá. Réges-régen tanulta egy vándortól, aki az erdőbe tévedt. De ez már egy másik történet....

Kérdeztük volna még sok mindenről, de mire visszaértünk a tálca süteménnyel, ő már rég messze járt.  Csak a résnyire nyitott terasz ajtó felől érkező hideg fuvallat maradt utána, és egy-egy apró zsákocska tündérpor, a gyerekeknek.

Pitypang tündér az eddigi legnagyobb baba amit készítettem, -50 cm magas- mégis olyan, mint egy törékeny virágszál. Karjai és lábai hosszúak, vékonyak, körülbelül egy 7-8 éves kislány arányainak megfelelőek. A haj elkészítéséhez most egy új módszert próbáltam ki, a gyapjúfonalat ezúttal filc alapra rögzítettem. Ruhája pamutból, lenből, selyemből, valamint gyapjúfonalból készült, a cipőjét pedig filcből varrtam. Teste ÖKOTEX pamut, gyapjúval tömve, arcvonásait tűnemezeléssel alakítottam ki.

Pitypang ruhatára

Lassan elkészül Pitypang, akiről az előző bejegyzésben meséltem. Végre sikerült kikísérleteznem a testarányokat, végre olyan lett, amilyennek megálmodtam....

De ma csak a ruháit jöttem megmutatni. Még néhány apró részlet hiányzik, ő pedig azt mondta, szó sem lehet arról, hogy fél cipőben mutatkozzon :)
Ebben a hidegben elkel a sok réteg, így a ruhája alá alsószoknyát és egy buggyos kis nadrágot is kapott.

Hogy meg ne fázzon, sálat, horgolt kesztyűt és sapkát is visel. Jó meleg kardigánt kötöttem neki, és már alig várja, hogy az apró fűzős bakancsnak elkészüljön a párja, hogy kimehessen végre a gyerekekkel játszani.

A kardigán gyapjú fonalból készült, egyetlen apró, masnis gombbal záródik. A kötésmintáért köszönet a Wooly roo dolls házigazdájának, aki ezt a  szuper mintát teljesen ingyen közzétette. Eredetileg más méretű babára való, de kicsit átalakítottam (hosszabb lett és A vonalú), így már illett Pitypangra is.

Az szürke alsószoknya anyaga len, a derekát és az alját horgolt mohair szegély díszíti.

Végül egy virágos kép, hátha megérkezik előbb-utóbb az igazi  tavasz :) Már nagyon hiányzik! És Nektek?

Az erdő doktorai

Ezek az apróságok fadoktorok. Hátul az erdőben találtam őket, tegnap délután. Éppen nagy munkában voltak, sorra ellenőrizték az összes fát, bokrot. Végigkopogtattak minden fatörzset, alaposan átnézték az ágakat, kitakarították az üresen álló faodvakat.

Alig látszottak ki az avar alól.....bizonyára nagyon fázhattak már, mert nem ellenkeztek, mikor behívtuk őket a házba.
Odabent aztán jót bújócskáztak a lányokkal, megvacsoráztak, és szó nélkül bevackolták magukat egy-egy üresen álló babaágyba.
 Másnap reggel továbbindultak, hogy a szomszédos erdő se maradjon gondoskodás nélkül, mire beköszönt a tavasz.

Két aprócska waldorf jellegű baba, újrahasznosított alapanyagokból, gyapjúval töltve, állatjelmezbe bújtatva. Mindössze 25 cm magasak, hajuk fésült mohair fonalból készlült, horgolt alapra. Egyikük teste kötött gyapjú, másikuké puha pamutjersey. 

Kísérletezem....

Kísérletezem a különböző formákkal,alapanyagokkal, technikákkal. Ezúttal két babácska is készül, nagyon egyszerű szabásmintát rajzoltam nekik, mert egyelőre a fej kialakítását szeretném gyakorolni.
Az arcvonásokat tűnemezeléssel alakítottam ki, a hajukat pedig próbáltam minél puhábbra készíteni.
Tényleg egyszerű elkészíteni őket, ezért azon gondolkozom, hogy készítek majd egy lépésről-lépésre útmutatót a vállalkozó kedvűeknek :)
Következő alkalommal bemutatom Nektek a két kis bajkeverőt!

Hosszú lábú Áfonya

Egész idő alatt szóval tartott. Tulajdonképpen inkább utasítgatott:

- Mi az ott? Abból készítsd a hajam!

- Biztos?

- Biztos.

- Jó hosszúra csináld ám a lábaim!

- Zokni? Az ki van zárva. Szeretnék inkább egy jó meleg csizmát!

- Ez a szín nem áll jól, másikat válassz!

Aztán hirtelen elhallgatott.

Gondterhelt arccal fordult hozzám, és azt mondta:

- De hiszen nekem nincs szívem!

- Ne aggódj- nyugtattam meg őt- úgy tervezem, hogy adok egy darabot a sajátomból.

- Hát jó….- mondta halkan, és elfordult.

Azt hittem, valami baj van. Felpillantottam, akkor láttam meg, hogy végre mosolyog.

Így született meg Áfonya, a nyakigláb erdei manó, aki azóta lányozóim fő cinkostársa, ha sütiket kell elcsenni a kamrából :)

Áfonya 30 cm magas manócska.  Szabásmintáját saját terveim alapján rajzoltam meg. ÖKOTEX pamutból varrtam, amit puha gyapjúval tömtem ki. Ruháit újrahasznosított anyagokból alkottam meg, cipőcskéi filcből készültek. Haját horgolt alapra szálanként csomóztam.

Újra dolgozom

Az elmúlt napok lázas munkával teltek. Folyamatosan motoszkált a fejemben egy ötlet, amit lassan sikerül formába öntenem.

Ezúttal saját szabásmintát rajzoltam, így csak a sokadik vázlatot tartottam érdemesnek a kipróbálásra. Végül nem bántam meg a választásom, bár nem lett tökéletesen olyan, amilyennek megálmodtam, de sokat tanultam a készítése közben.

Az első két baba titokban készült, ezt a mostanit pedig a gyermekeim szeme láttára alkottam meg. Leírhatatlan élmény volt látni az örömöt a szemükben, ahogy a baba formálódott, hallgatni a nagyobbik lányom ötleteit, és a kisebbik boldog kacagását, ha éppen ő volt a soros az új baba szeretgetésében.

Felmerült bennem az ötlet, hogy próbáljuk meg ajándékba készíteni a babát, de egyértelmű volt, hogy ez a játék nem fogja elhagyni a házat :) Következő alkalommal teljesen megismerhetitek őt, addig is minden jót kívánok Nektek!

Testvérek

Számomra különleges babákról írok most Nektek. Különlegesek, mert ők voltak az elsők, és még különlegesebbek, mert a saját gyermekeimnek készítettem őket.

Biztosra akartam menni, így nem kísérleteztem a szabásmintával, hanem egy ingyen letölthető Waldorf babás e-book egyik mintáját használtam. „Párhuzamosan” készítettem a babákat, vagyis mindkettővel egyszerre haladtam. Még az arcvonásaik sem voltak kész, mégis tudtam, melyikük kié lesz. És a lányok is tudták, mert mindketten a sajátjukat választották a karácsonyfa alatt ücsörgő babák közül.

Azóta sokszor ültek már velünk az étkezőasztalnál, lustálkodtak a szőnyegen, élvezték a gyerekekkel a téli napsütést a kanapén ülve. Voltak betegek is, amíg gondoskodó kis kezek meg nem gyógyították őket.

Gyermekeim számára többek ők közönséges játékoknál, vigyázva emelik, öltöztetik, pelenkázzák őket. Boldogság látni, mikor nagyobbik lányom türelmesen tanítgatja a kicsit a babák gondozására, és a játék során ők is közelebb kerülnek egymáshoz.

Ezekkel a babákkal elkezdődött valami….még nem tudom, hová vezet ez az út, de remélem, hogy minden munkám olyan örömmel fog eltölteni, mint az ő megalkotásuk.

Klasszikus Waldorf babáknak szántam őket, majd ahogy alakultak az arcocskák, úgy kerültem egyre távolabb az eredeti elképzeléseimtől….nem bírtam megálljt parancsolni a kezeimnek, amikor a nagy szemek, és a mosolygós szájak alakultak.  Annyit azonban betartottam, hogy kizárólag csak természetes alapanyagokat használtam. Testük ÖKOTEX pamut, gyapjúval töltöttem őket. A hajuk mohair gyapjú, ruhájuk tiszta pamutból készült. Mindkét baba 40 cm magas, csecsemő testalkatú, karjuk és lábuk mozgatható. 

Bemutatkozás, köszöntő

Sok szeretettel köszöntelek a blogomon!

Régóta tartó kedvtelésemet szeretném itt formába önteni. Gyerekkorom óta szeretek játékokat készíteni, mióta lányaim születtek, főként babákat varrok. Lenyűgöznek a waldorf babák letisztult formái és természetes alapanyagai, ugyanakkor imádom a színeket és a kifejező arcú játékbabákat.

Így azt mondanám, hogy az alkotásaim nem waldorf babák, de ebből az irányzatból merítek ihletet, ez indított el az utamon.

Kedvelem a manókat, tündéreket és mindenféle varázslényeket, valahogy mindig ilyesmi kerül ki a kezeim alól....Miközben készül egy baba, sokszor történet is kerekedik köréje, amit elmesélek a lányaimnak, mikor odaadom a babát.

Úgy tervezem, hogy lesznek bejegyzések a babakészítés folyamatáról, majd -mikor elkészül- megosztom veletek a kész babát és az ő történetét. De szeretnék ide gyűjteni inspiráló alkotásokat is-vagy az élet minden területéről olyasmit, ami engem is alkotásra késztet:) Végül szívesen készítenék pár leírást, amolyan útmutató-félét bizonyos fogásokról, technikákról.

Ez a fajta alkotómunka még új a számomra, szeretném megörökíteni az utat, amit babakészítőként bejárok. Köszönöm, ha velem tartasz!